Nincs is annál csodásabb dolog, mint egy barát. Minden kínodat, bajodat, örömödet elmondhatod neki. Én elmondhatom magamról, hogy két olyan barátom van, akikben maradéktalanul megbízok. Szívem és lelkem egyik fele ők. Tehát akkor nekem nem marad semmi? :D De nem bánom ;)
Kicsi gyerekkorom óta voltak barátaim, akikkel egy idő után eltávolodtunk egymástól. Iskola váltás, munkahely váltás, stb. Elsodort minket az élet messzire egymástól, nem volt hosszútávú a dolog. Azt hittem a naiv és buta fejemmel, hogy örökké így lesz. Hát tévedtem.
Volt olyan barátnőm még kollégista koromban, akivel sülve-főve együtt lógtunk, jóban voltunk nagyon, mindent elmondtunk a másiknak. 10 évvel később nem ismertem rá annyira megváltozott. Sajnos mindezt a rossz irányba tette meg, manapság nem szeretnék vele egy szót sem váltani. Egyszerűen rosszul vagyok tőle, hogy milyen lett. Sok ismerősömmel és barátommal nem tudom, hogy mi a helyzet, de talán jobb is így. Ki tudja, lehet, hogy nem is kéne, hogy tudjam.
Az elmúlt két és fél évben sokat változtam, másképpen viszonyulok az emberekhez, mint eddig. Feleslegesen nem fecsegek, ha nem tetszik akkor ott hagyom azt a valakit, aki idegesít és nem bírom a közelségét. Sok embertől hányingerem van és ezt nem csak úgy mondom. Annyira önzőek lettek az emberek, hogy öt forintot sajnálnak az olyan embertől, aki rászorulna. Na, de kanyarodjunk vissza.
Normális esetben finoman közeledtek egymáshoz, nem pedig erőszakosan, piócaként rátapadva a másikra. A személyes tér betartása kötelező adottság, használd! Nem bele mászva az aurámba, mert az a lehető legotrombább dolog a földön. Szegény aurám és én. Na! Egy buszon vagy villamoson még megértem, hogy nem megy másképpen. De amúgy?
Egy barát megértő, tisztel téged, őszinte veled, nagyon is. Igenis meg fogja mondani, ha szar alak vagy, mert szeret. Ha pofára esel, nem fel fog segíteni, hanem előbb jól kiröhög, aztán segít. De ez azért jó, mert te magad is röhögsz. Olyan megmagyarázhatatlan kapocs van közöttetek, hogy az szinte szinkron. És ez így helyes.
Kiegészítitek egymást, egymás lélekdarabjai vagytok. Én pl. nem tudom magamat remeteként elképzelni. Előbb fogok cigánykerekezve tányérokat dobálni, mint barátok nélkül élni.
A tűzkeresztségen már átmentünk, bizonyítottunk egymásnak és sok-sok éve jól megvagyunk. Szívemet és lelkemet teszik ki ők, akiket barátomnak tudok magam mellett. Köszönöm!

Ajánlom írásomat Timitrynek és Tritonnak szeretettel. Szép napot!

A lehető legjobb dolog vagytok az életemben. Ezt sohasem feledem el!